Ahogy már a korábbi blogbeírásban is leírtam, ennek a blognak a célja a pozitív életszemlélet és a testi-lelki egyensúly megtalálása számos témán keresztül. Induljunk el együtt ezen az úton. Ajánlom a blogom mindenkinek aki most vág neki valami új dolognak és azoknak is akik csak tervezik! :) Anniemindigpozitív

Sziasztok!

 

Kicsit ugyan nehezebb megírni az első sorokat,mint gondoltam,de azért megpróbálom!

Szóval....

Az egész úgy kezdődött,hogy volt egy lány aki kicsit kívülállónak érezte magát korunk társadalmában.

Ez persze nem azt a bizonyos radikális végletet jelentette aki a sarokban ülve két szót sem szól,sőt....csicsergett mindig csak éppen felszínesen,a lelkét nem megnyitva.

Közben kereste önmagában a hibát,hogy miért is olyan nehéz ebben a felszínes világban és sok emberrel megvitatva e témát, arra jutott,hogy a többségnek ugyanez a problémája,csak ki jobban kezeli ki kevésbé...Ki megrázza magát egy vesztes csata után és sokkal nagyobb erővel vág neki az újabb harcnak,ki pedig(akárcsak ez a lány) vérző sebeit nyalogatva,sérülten ,önmarcangoló módon indul újból csatába.

Na most feltehetnénk a kérdést,hogy ha többségében hasonlóan "szenvedünk", akkor a társadalom miért nem változik meg mégsem,hisz mi magunk alkotjuk és alakítjuk a társadalmat is?!...

Vagy ha ez nem is valósulhat meg a mikrokörnyezetünkben miért nem tudjuk ezeket a változásokat elindítani?

Nos, a válasz véleményem szerint egyszerűbb,mint gondolnánk...:MAGUNKNAK kell változni!

Ha önbizalomhiánnyal küszködünk,akkor építeni azt, ha negatív fényben látjuk a világot,megkeresni a számos rossz dolog mellett a sokkal több örömforrást!

Ha a világ nem lesz más, legalább mi legyünk azok,hisz túl rövid az élet,hogy aggódjunk folyton.

A baj hívás nélkül is jön az ember életébe sajnos,ezért keressük meg a nyugalomszigeteket a hétköznapokban.

Az én életem most úgy alakult,hogy elkezdtem a szemléletváltást....Hosszú időbe telt,ugyanis régen rossz módszerekkel próbáltam ugyanezt véghezvinni....

Rengetegszer költöztem,több helyen is éltem,cserélgettem a barátaim,mert úgy gondoltam a problémákat mindig az elhagyott helyeken hagyom , az elhagyott emberekkel együtt...De nem így lett. A probléma potyautasként utazott a hátizsákomban ,és ha korábban nem sikerült megoldanom,kis időt várt ugyan,de az új környezetben is, az új emberekkel is felütötte a fejét!

Ezért azt mondtam : ennek vége! Felismertem a saját képességeimet és korlátaimat ( na persze nem teljesen,hisz az önismeret nem is olyan könnyű,mint gondolnánk), és elkezdtem pozitív irányba terelni az életem,pozitív gondolatokkal és cselekedetekkel....Mert valahogy tényleg visszakapja a jót az ember,nem mindig attól akinek adtuk,s néha talán sokkal kevesebbet is kapunk vissza,de már a lelkünk és egy nyugodt éjszaka miatt is megéri! :)

S,hogy hol is tartok most?

Jelenleg egy nagyon komoly és mély párkapcsolatban élek,ahol érzem a : Feltétel nélküli szeretetet és elfogadást...Feltétel nélküli,azaz igaz szeretet,hisz minden szeretetnek ilyennek kellene lenni.Amíg Ő nem jött ,sok szomorúság volt az életemben,de tudtam,hogy jön,bíztam benne és így is lett!

Nem azt mondom ezzel,hogy egy párkapcsolatban lehet kizárólag boldognak lenni,de tény,hogy valamilyen mély emberi kapcsolatra szükségünk van,legyen az egy családtag,barát/barátnő, vagy a nagy Ő...bárki.

Feladatunk tehát: szeretni magunkat,hinni a képességeinkben, élvezni az élet örömeit ,és bízni mindig bízni,mert a sors akkor küldi a legnagyobb segítséget,amikor a legkevésbé számítunk rá!

Pozitív gondolatokra fel! Hamarosan képekkel is színesítem a blogot.

Bemutatkozásul ennyi....Nemsokára folytatjuk!

Addig pedig: sok erőt, sok energiát és minden jót Nektek!

Anniemindigpozitív

 

 

 

Megosztás a facebookon